Az Alapítvány munkatársai vállalják, hogy a fentebb idézett 20-25%-os hatékonyságot minimum megfordítják, azaz legalább 80%-os hatékonyságot érnek el a K+F-re fordítható pénzek felhasználásában oly módon, hogy a lehető legnagyobb mértékben lerövidítik az utat a „termelő" és „felhasználó", vagyis a munkát ténylegesen elvégző kutató és a megrendelő vállalat között. A törvény tehát megadja a vállalatoknak azt a lehetőséget, hogy vagy befizetik az innovációs járulékot adóként a költségvetésbe, és pályázatokon keresztül reménykedhetnek abban, hogy valamennyi ebből visszatérül, vagy egy erre szakosodott, magas hatékonysággal működő K+F közhasznú alapítvány szolgáltatását igénybe véve a befizetendő összeg csaknem teljes egésze visszatérül.
A racionális döntés ez utóbbi mellett szól.
Nagy vállalatvezetői tapasztalattal rendelkező, az
innovációs tevékenység irányításában jártas szakemberek részvételével jött létre,
mely célul tűzte ki, hogy a jelenlegi metódusnál sokkal hatékonyabban használja
fel az innovációs alap járulékot. Ennek az a módja, hogy kikerül minden
felesleges intézményi sallangot, és minimális működési költség mellett összeköti
a vállalati K+F igényt (a felhasználót) az azt legmagasabb szinten kielégíteni
képes kutatókkal.
Baross Gábor Pályázat
Az Alapítvány feltérképezi az egyetemek, kutatóintézetek és tanácsadó vállalkozások adatbázisai és referenciái alapján, hogy ki mit kutat, azokban milyen eredményeket ért el és mi az, ami ezek közül a gyakorlatban is használható. Ezeket összeveti a vállalati kutatás-fejlesztési igényekkel, és kiválasztja azt a kutatót vagy team-et, aki eddigi eredményei, referenciái alapján a legnagyobb hatékonysággal képes megoldani az adott feladatot. Így az Alapítvány mintegy „tudásbrókerként" jelenik meg a reálszférában és elégít ki olyan igényeket, amelyeket sokkal lassabban és/vagy jóval drágábban lehetett megtenni.
Az innováció, a megújulás, tágabb értelemben a kutatás és fejlesztés vállalati és kormányzati szinten egyaránt definiálható. Közismert, hogy Magyarországon a GDP arányos K+F költségek nem érik el az 1%-ot, ami a fejlettebb országokkal összehasonlítva kevés, a jövőépítés szempontjából pedig kritikus. Ezt felismerve vezették be 2004-ben az innovációs alap járulékot, mely a K+F tevékenység élénkítését volt hivatva szolgálni.
Elemzések és Állami Számvevőszéki vizsgálat feltárták, hogy ezen adónemnek
„csupán 20-25%-a jut el a fejlesztést végző cégekhez,
a többi áttételesen
intézményi kasszákat gyarapít" (Figyelő, 2006. május 4.)
dr. Varga Péter
elnök
Bárczi Béla
Pásztor Zoltán
dr. Rozgonyi Tibor
elnök
dr. Fekete Iván
Kelemen Gábor
Van azonban egy lehetőség, ami a K+F tevékenység szervezésének hatékonyságát javíthatja. Ez a közhasznú alapítványon keresztül történő finanszírozás, amivel még járulékfizetési kötelezettségét is csökkentheti.
Az Alapítvány működési feltételeinek jogi keretét az 1997. évi CLVI. törvény adja meg. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról a 2003. évi XC. törvény rendelkezik. Ennek 4.§ (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az Alapítványtól kutatási-fejlesztési tevékenységet megrendelő vállalat a járulékfizetési kötelezettségét csökkentse e kutatási-fejlesztési tevékenység értékével.
80%
20%
Magyar Kutatás-Fejlesztés Megújításáért Közhasznú Alapítvány
3519 Miskolc, Bencések útja 87.
Tel/Fax: +36 46 422 443
Mobil: +36 20 939 37 35